Mit jelent az ipar 4.0 és melyek a várható hatásai?

Napjaink központi témája a negyedik ipari forradalom, melynek legtöbbször említett területei többek között a big data, a dolgok internete (IoT), a mesterséges intelligencia (AI), a robotika, a 3D nyomtatás, a genetika, a bio-és nanotechnológia és ezek fejlődése. A technológiai fejlődés és az intelligens információs rendszerek, az adatok valós idejű rendelkezésre állása robbanásszerű változásokat hoz magával és szinte minden területre kiterjed, melyek közül a vállalatokra várhatóan gyakorolt hatásokat taglalom általánosságban véve. Ilyen például az ugrásszerű termelésnövekedés, a munkaerőpiaci viszonyok megváltozása, a termelési minőség változása.

Rövid áttekintő

Az ipari forradalmat több szakaszra bonthatjuk a technológiai fejlődés tekintetében:

  • Ipar 1.0 (18. sz. vége – 20. sz. eleje): ipari gépesítés (textilipar), Mérföldkő: az első mechanikus szövőszék (1764).
  • Ipar 2.0 (20. sz. eleje – 1970-es évek): gyártósorok, tömegtermelés, munkamegosztás. Mérföldkő: Ford gyártósora (1913)
  • Ipar 3.0 (1970 – napjainking): automatizáció, programozható irányítás. Mérföldkő: az első programozható logikai vezérlő, a Modicon 084 (1968).
  • Ipar 4.0 (napjainkban): kiber-fizikai gyártórendszerek, autonóm, önszerveződő termelési erőforrások, intelligens információs rendszer és valós idejű kommunikáció.

Ipar 4.0 a vállalatoknál

Jelen cikkben az ipar 4.0 néhány, a vállalatokra történő hatását elemezzük.

Az idő múlásával egyre inkább elérhető áron juthatnak hozzá a vállalatok a magasabb technológiai szintű gépekhez, robotokhoz, rendszerekhez, melyek az internet segítségével valós időben képesek egymással kommunikálni. Egyre jellemzőbb a folyamatszervezés optimalizálása a termelési, szolgáltatási folyamatokban, így a termelés mennyisége is növekszik. Az ’okos’ folyamatokban a gépek alkalmasak a pontos, gyors, sztenderd munkavégzésre, a hiba százaléka és kockázata várhatóan kisebb lesz, mint a humán erőforrás alkalmazása mellett, és lehetőség van a valós idejű beavatkozásra is. A vállalat versenyképessége növekedhet továbbá a gépek és rendszerek által szolgáltatott adatok feldolgozásából, értékeléséből és az eredmények alapján történő változtatásokból elért javulás miatt is, jelenleg ez jelenti a nagyobb kihívást a vállalkozások számára

A cikk szerzőjéről:

Tóth Erika Viktória

Okleveles közgazdász, IT projekt – és folyamatmenedzser, PhD hallgató

2016-ban végzett okleveles közgazdászként vezetés-és szervezés mesterszakon. 2018 óta PhD hallgató, kutatási témája a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás hatásának vizsgálata a tudásmenedzsmentre. Az akadémiai szféra mellett már a kezdetektől célja volt részt venni a versenyszférában is, ezáltal gyakorlati tapasztalattal és tacit tudással támogatni az elsajátított elméleti tudását, ezért már korai egyetemi tanulmányai mellett (2012 óta) elkezdett IT üzleti folyamatmenedzsmenttel és IT projektek vezetésével foglalkozni, jelenleg is egy világhírű szoftvergyártónál dolgozik ezen a területen. Elkötelezett a korszerű technológiák megismerésében, a tudásmenedzsment és mesterséges intelligencia üzleti aspektusainak kutatásában, a folyamatoptimalizálásban, valamint a folyamatos fejlődésre és tanulásra való törekvésben.

Ha még többet tanulnál a mesterséges intelligencia témáról, gyakorlati tudásra szomjazol, biztosítsd helyed hamarosan  – október 12-én – induló képzésünkon: