Olvasási idő: ~ 4 perc

Az adatvezérelt gondolkodás a teljes szervezeti hálót áthatja, beleássa magát a vállalat szövetébe. Olyan eszközök, képességek és leginkább kultúra megteremtéséről szól, amelyek az adatokra reagálnak. Milyen alapelveket érdemes követnünk, ha adatvezérelt működésre szeretnénk áttérni? Közelgő képzésünkön mélyebben is belemerülünk a kérdés tisztázásába, most két nagyon fontos területet szeretnénk nektek bemutatni.

#1 -Első szempont: Egy szervezetnek egyszerűen muszáj adatot gyűjtenie. Az adatok tagadhatatlanul kulcsfontosságúak. Persze ez nem lehet akármilyen adat; ugyanis a megfelelő adatnak relevánsnak kell lennie az adott kérdést illetően. Triviálisnak tűnhet ez az állítás, mégis sokszor látunk olyan példákat, hogy egy vállalat gyűjti az adatot sok éven át, és kiderül, hogy nem is adott kérdésre válaszoló adatgyűjtés folytatott. Egy ilyen felismerés fájó lehet.

Még akkor is ha minőségi adat van a birtokunkban, sőt, még ha nagyon sok minőségi adatunk is van, az sem biztos, hogy feltétlenül előre viszi majd a cégünket. Attól, hogy bevásárolunk óriási adatcsomagokból vagy temérdek adathalmazokon csücsülünk, még nem leszünk adatvezéreltek. Sokan, különösen a Big data kereskedők és szolgáltatók, csodaszerként reklámozzák őket: ha mindent begyűjtesz, akkor valahol a nagy kupacban csak lesz gyémánt is (vagy aranyrög), és szerintük így válhat bármelyik cég sikeressé. Azonban a kemény igazság az, hogy az adat önmagában nem elég. Egy kis mennyiségű tiszta, megbízható adat, sokkal értékesebb, mint egy petabájtnyi szemét.

#2 – Második szempont: A beszámoló (riport) nem egyenlő az elemzéssel.

A beszámolóból kiderül, hogy milyen volt az elmúlt időszak, és segíthet viszonyítási alapul szolgálni, ha a későbbiekben szeretnénk megfigyelni az azóta létrejött trendeket és változásokat. Jó arra is, hogy a befektetőket, és az érdekelt partnereket boldoggá tegyük, de ez alapvetően egy fonákjára, fordított nézete a világnak. Az adatvezéreltségben ennél több van. A valódi előre tekintéshez mélyre ásó elemzések kellenek, és így tudhatjuk meg mi miatt változnak a számok. Ahol lehetséges, predikciókat kell tesztelnünk vagy kísérleteket szükséges végeznünk, amelyekkel felderíthetjük a számok mögött húzódó okokat. Az elemzés lényegében arra jó, hogy az adathalmazból versenyképes következtetéseket tudjunk levonni. Ezek a kinyert konklúziók pedig tudják támogatni a vezetői döntéshozást.

.

Beszámolókat és emlékeztetőket írni persze szükséges, nem szabad lebecsülni ezeknek a tevékenységeknek a fontosságát sem. A beszámolók ugyanis nagyon értékes részei egy adatvezérelt szervezeteknek, nélkülük nem lesz hatékony a munka, de önmagukban nem elégségesek az adatvezérelt gondolkodáshoz vagy döntéshozáshoz. Mégis sokszor láthatunk olyan gyakorlatokat, hogy egy szervezet a beszámolókra fordítja a hangsúlyt és,vagy egyáltalán nincs, vagy nagyon kevés valódi elemzésük van.

Ha bővebben olvasnál a témáról, ajánljuk Carl Anderson átfogó írását.